montázs 1

Egészen elvetemült módon olyan területre merészkedtem megint, amihez semmit sem értek. Volt tanáromtól (aki egyébként gyermekeimnek is sajnos már csak volt tanára, most nyugisabb munkával több pénzt keres) loptam, vettem át a film-epocha ötletét, 10. osztályban, a költészettan-epocha előzményeként vagy folytatásaként. Nála bevált, s úgy tűnik, nálunk is. Röviden összefoglalva: az osztály tagjai 4-5 fős csoportokba rendeződnek, s egy lírai alkotásból kiindulva filmet forgatnak. Persze igen szabadon értelmezve.
Mi ezt az epochát napi 185 percben egy művésztanár kollégámmal együtt tartjuk. Szerencsére segítséget is kapunk lelkes filmesektől. Kocsis László Zoltán már többször volt vendégünk, s egy alkalommal volt tanítványom, Reisz Gábor is ellátogatott hozzánk. Tőle hallottam először a Kulesov-effektről. Ez a kísérlet egy orosz rendező nevéhez fűződik. A lényege, hogy egy kifejezéstelen archoz valamilyen más képet társítanak (pl. tányér leves, koporsóban fekvő kislány, kívánatos nő, stb.), s az arc e képek hatására átértelmeződik. Vagyis a néző átértelmezi. Ez a montázs lényege.
Persze nem tudtam ellenállni, s vágási gyakorlatként kissé átírtam néhány filmet. Ez itt Bunuel-Dali Andalúziai kutyájának és Hitchcock Pszichojának két híres jelenetét habarítja, a végére még egy videoklip részlete is benyomászolódott. Nem tökély, de jó sok időt eltököltem vele így is. No és persze a zene, az is furán ér véget. (Jogdíjat nem tudok utána fizetni, csóró tanár vagyok! Amúgy oktatási célra nem ingyenes?)